Csontvázak

-

Erdős Sándor: Csontvázak

 

Már hevernek lent a parton

boldogságunk csontvázai,

egyre beljebb a mederbe

mossák víz hullámai.

 

Feledhetjük mindörökre

eltemeti az iszap,

ott, a sötét mélységekben

az idő beleharap.



Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Pitypang a manó

-
Kép
Erdős Sándor: Pitypang a manó Nézz az égre, nézz csak fel! Ki játszik a fényekkel? Felhőn lábát lógató, pajkos kis manó. Szivárványon csúszdázik. Angyalokkal mókázik. Sipkájából csillámot szór. Édes dala hozzád is szól. „Pitypang vagyok égi manó. Nótázgatni felhőn de jó! Szeretem a vidámságot. Küldök neked fényvirágot.”
Read more »

Pál, és Cika

-
Kép
Erdős Sándor: Pál, és Cika   Cika, és Pál két szívószál. Dicsekedve mondja Pál: Lássátok csak, mit tudok. Szörcsögök, ha én akarok. Cika a vizet keveri. Pált pohárból kilöki. Na, most szürcsögjél, hogyha tudsz. Jól beléd fojtottam a szuszt.
Read more »

A kőleves " Magyar népmese átirat"

-
Kép
  Háborúból hazafelé, éhezett a katona. Bárhová is kopogtatott, enni nem kapott soha. Bejárta az egész falut, adnának-e alamizsnát. De mit kapott nem fedezte szegény vacsoráját.   El is határozta gyorsan, felkapva egy nagy követ. Főzök ebből levest én! Keresek olyan helyet Első falu első házán kopogott a katona. Gondolta, hogy itt lesz kőből mindjárt finom vacsora.   Öregasszony nyitott ajtót. Köszöntötte a legény. Alamizsnát jöttem kérni bár nem vagyok én szegény. Vizet, s lábost tud-é adni? Főzni valót hoztam ám. Finomabbnál finomabb kővel teli a tarisznyám.   Ámult-bámult a vénasszony. Kőből főzni lehet-e? Ha megtanul bizonyára gazdag lesz az élete. Gyere-gyere invitálta. Mutasd, hogyan csinálod. Mindent adok, mi kell hozzá, ahogy te csak kívánod.   Lábost, vizet hozzon kend, tegye fel a tűz fölé. Mikor a víz már rotyogott, kavicsot dobott belé. Kevergette, kevergette. Az öregasszony meg csak leste. Finom leves lesz majd ebből, mire lesz
Read more »