Búcsú a kutyámtól

Erdős Sándor: Búcsú a kutyámtól

 

Feküdtél a fűben csendben

hajnaltájt a hűvös kertben,

meredten nézted az eget

én meg téged, a hű ebet.

 

Itt hagytál hát mindörökre

csak így összegömbölyödve,

búcsúztál a kutyaléttől

könny csalódik szemeimből.

 

Te mindíg hű társam voltál

nem kértél, de mindíg adtál,

fuss vidáman égi réten

utadon béke kisérjen.