Két kis kecske

Erdős Sándor: Két kis kecske

 

Két kis kecske sétált a hegyen

lent alattuk a nagy mélység,

csak ámult- bámult mindkét kecske

milyen sok ott lenn a szépség.

 

Odalenn gyönyörű szép a táj

az egész egy dús legelő,

sziklás hegyormuk csupán kopár

a napsugár is perzselő.

 

Hej, de jó lenne ott lent élni

az élet ott biztosan jó,

búzaföldön készülne ágyuk

szénából lenne takaró.

 

Gyorsan döntött a két kis buta

elindulnak ők a rétre,

belevágnak a nagy kalandba

nem gondolva a veszélyre.

 

A fűben lapult lent a farkas

nyál csorgatva nézte őket,

régen várta hogy megehesse

vacsorára  érkezőket.

 

A hegyre nem tudott felmászni

ott nem érte el a kecskét,

most jönnek hát látogatóba

velük tölti így az estét.

 

Jöttök vissza ti kis buták!

Öreg bak kiállt a hegyről.

Farkas farka látszik a fűben

két kis kecske rohan egyből.

 

Bár van a világon sokkal szebb,

mint ahol éled életed,

becsüld meg jól az otthonodat

jobb nem lehet máshol neked.