Háborúból hazafelé, éhezett a katona. Bárhová is kopogtatott, enni nem kapott soha. Bejárta az egész falut, adnának-e alamizsnát. De mit kapott nem fedezte szegény vacsoráját. El is határozta gyorsan, felkapva egy nagy követ. Főzök ebből levest én! Keresek olyan helyet Első falu első házán kopogott a katona. Gondolta, hogy itt lesz kőből mindjárt finom vacsora. Öregasszony nyitott ajtót. Köszöntötte a legény. Alamizsnát jöttem kérni bár nem vagyok én szegény. Vizet, s lábost tud-é adni? Főzni valót hoztam ám. Finomabbnál finomabb kővel teli a tarisznyám. Ámult-bámult a vénasszony. Kőből főzni lehet-e? Ha megtanul bizonyára gazdag lesz az élete. Gyere-gyere invitálta. Mutasd, hogyan csinálod. Mindent adok, mi kell hozzá, ahogy te csak kívánod. Lábost, vizet hozzon kend, tegye fel a tűz fölé. Mikor a víz már rotyogott, kavicsot dobott belé. Kevergette, kevergette. Az öregasszony meg csak leste. Finom leves le...
Erdős Sándor: Búcsú a kutyámtól Feküdtél a fűben csendben hajnaltájt a hűvös kertben, meredten nézted az eget én meg téged, a hű ebet. Itt hagytál hát mindörökre csak így összegömbölyödve, búcsúztál a kutyaléttől könny csalódik szemeimből. Te mindíg hű társam voltál nem kértél, de mindíg adtál, fuss vidáman égi réten utadon béke kisérjen.
Kinek nehezebb a dolga? Orosz népmese átirat. Szegény ember egy napon, hajba kapott párjával. Azon perlekedtek, kinek vagyon nehezebb a dolga. Eldönteni nem tudták, így gondolták hát cserélnek. Ha egy napig a másik dolgát végzik, akkor vajon mi volna? Felkeltek hát jó korán. Az asszony elment szántani. Az ember odahaza is maradt, nem ismerve tréfát. Kenyeret dagasztott, vízért ment ház mögé a kútra. De ameddig távol járt a disznók felfalták a tésztát. Készített ő kását is, de véletlen lámpaolajjal főzte. Kiment hát az istállóba, pár vella szénát vetni jászolba. Mire onnan visszaért a macska a tejfölben lubickolt. Egy éves fia vidáman játszott a káposztás hordóba. Bánta már az ember, hogy asszony munkába fogott. Tehenet sem hajtott ki, mert azt sem tudta hol áll feje. Pajta tetején szép kövér fű nőtt. Örült neki legott. Tud majd ott legelni a tehén.Lesz ott majd jó helye. Pallót támasztott a pajtához, és felhajtotta a jószágot rajta. A tehén nyakába kötelet kötött. A végét ke...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése