A sárkány

Erdős Sándor: A sárkány

 

A vár sereglete

fut, rohan rettegve

félve a közelgő tüzet.

Vár ura mentené

egyetlen szerelmes

lányát a szép ifjú szüzet.

 

Ám ő is rabja lett

az ősi várának

karcsú tornya tetején.

Csak egy vitéz van ki

bajjal szembe nézve

áll a várbástya peremén.

 

Egy óriás sárkány

száll a vitéz felé

perzselő tüzet okádva.

A fél birodalmat

árnyékba borítja

olyan hatalmas a szárnya.

 

Acélos tekintet

büszke hősies szív

vértezi fel a vitéz legényt.

Tornya ablakából

őt nézi a király

aki elhozta a reményt.

 

Hatalmas küzdelem

vette hát kezdetét

a vitéz és a sárkány között.

állt ott szilárdan míg

a ronda bestia

a feje fölött körözött.

 

Lángokat okádva

bukva a magasból

rontott rá a hős vitézre.

Ám ő nem rettent meg

egy gyors mozdulattal

döfte kardját a szemébe.

 

Kilehelve lelkét

a gonosz bestia

port verve hullott a mélybe.

Bástyáról leszállva

a győztes hős vitézt

ünnepli a király népe.

 

Fut le a király is

tornyából sietve

dicsőíteni a legényt.

Hatalmas az öröm

csókolják ölelik,

szinte agyonnyomják szegényt.

 

Elmúlt hát a veszély

boldog volt a legény,

mert nem maradt el a hála.

Fele birodalom,

és még ráadásképp

övé lett a király lánya.