Elmúlás

Erdős Sándor: Elmúlás

Nézem ,ahogy fekszel összeaszott testtel,

könnyeim hűsítik drága homlokodat.

Hálásan nézel rám láztól izzó szemmel,

pedig nem is tettem én érted oly sokat.

Bár lehelhetnék még beléd életerőt,

hogy újra nyíljon benned sok lélekvirág.

De tudom, rád borítanak bús szemfedőt,

és szegényebb lesz nélküled ez a világ.