Hegytetőn

Erdős Sándor: Hegytetőn

Láttad nagy királyok rút bukását.

Szende szüzek erényének romlását.

Hallottál csatatéren halálsikolyt.

Hullámzó hangzavarban csendes tébolyt.

Nagy, büszke bérced méltósággal áll itt. 

Világnak búja, derűje nem csábít.

Csak vihar tépázza meg a hegytetőt,

mely csókod lehelte éggel egybenőtt.

Látni fogod még jövő szenvedését.

Még szunnyadó, új hitek ébredését.

Sírásra fakaszt majd  búnak emléke,

mely hegyoldalról patakként árad le.

Látni fogsz te még szépet, felemelőt.

Vidám aratókkal teli búzamezőt.

Szerelmes dalt éneklő deli legényt.

Magas, büszke bércekről írt költeményt.