Az utolsó

Erdős Sándor: Az utolsó

 

Belenéztem  a szemébe,

köszönt nekem a halál.

Nem adom sorsom kezébe,

védtelen most nem talál.

 

Pajzsom nem más, a szeretet,

mögöttem a végtelen.

Fizetség nem lehet más,

csupán csak az életem.

 

Megharcoltam a halállal

tudva, hogy nem nyerhetek,

egy lehetetlen csatában

győzni soha nem lehet.

 

Hosszabban élsz egy kevéssel

e pár szóval itt hagyott,

rám nézett hideg szemével

és gyorsan elbúcsúzott.