Itt a vége?

Erdős Sándor: Itt a vége?

 

Pirkadatkor a hegyfokon

honnan látszik a tenger,

borús arccal távolba néz

egy apró, szürke ember.

 

Felmászva a hegytetőre

felvíve bút, bánatot,

kitárt karral könnyes szemmel

köszöntve kelő napot.

 

Összetört szíve azt érzi

elveszett már a remény,

itt hagyta őt a szerelme

tengerbe veszett szegény.

 

Arra gondol összetörve

utána vetem magam,

nincsen nekem miért élni

bocsáss hát meg én Uram.

 

Égi hang szól – Nem vagy magad,

fordítsd meg a léptedet,

az ő emlékével élve

még életed szép lehet.

 

Menj haza most jó anyádhoz

ne hagyd életkedvedet,

gondolj a szép családodra

téged itt más is szeret.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Pitypang a manó

Pál, és Cika

A kőleves " Magyar népmese átirat"