Egy szál gyertya

Erdős Sándor: Egy szál gyertya

 

Kigyúlnak ünnepi fények

Szentkarácsony ünnepén,

feldíszített fenyőfa áll

bent a város főterén.

 

Két kis gyermek áll a hóban

bámul rongyos ruhában,

szállni látnak angyalokat

hisznek még a csodában.

 

Gazdag házak ablakában

sütemény illatozik,

halból, kalácsból nincs hiány

itt mindenki jól lakik.

 

Elindul a két kis gyermek

városszéli házukba,

útközben a sok-sok csodát

tátott szájjal bámulva.

 

Kopottas kis házhoz érnek

szegénység is itt lakik,

bízik benne a két gyermek

talán ma még jól lakik.

 

Toporogva lépnek hát be

jól befűtött helyiségbe,

örömkönnyet csalva ezzel

édesanyjuk szemébe.

 

Mosolyogva ad kezükbe

egy-egy szelet kalácsot,

pislákoló fény köszönti

ezt a kedves családot.

 

Asztalon ég egy szál gyertya

rá nem tettek egyebet,

de az összes gazdagságnál

fontosabb a szeretet.