Kuss

Erdős Sándor

Kuss

Kuss lehajtott fejjel ült a templomkertben a padon, és megpróbált nem odafigyelni korgó gyomra hangjaira. Hűvös szél fújt, ezért összehúzta magán rongyos felöltőjét és a lábujjait mozgatta szakadt bakancsában, hogy ne gémberedjenek el a hidegtől.

Reszketve gondolt vissza arra az időre, mikor megérkezett erre a távoli földre, száműzetése helyére. Most nem a hidegtől reszketett, hanem a sajgón fájó emlékek hatására. A tengerpart fövenyére dobták az embercsempészek a kis hajóról egy ködös hajnalon.

-Takarodj és kussolj-mondták és utána köptek. Egész nap vonszolta magát az idegen földön, legyengülve az éhségtől és szomjúságtól. Estére már úgy kimerült, hogy zihálva hanyatt feküdt és majdnem megfulladt, mert rátört a hányinger. Bokrokkal sűrűn benőtt félmocsaras terület volt ahol feküdt. Egy közeli pocsolya vize csábította. Odakúszott és mohón ivott, majd hányt és újra ivott.

-Gyere, van ott valaki- hallatszott a bokrok közül egy mély férfihang.

-Hagyd a csodába, biztos egy részeg csöves- válaszolt valaki más.

Nemsokára két esőkabátot viselő férfi állt mellette. Az egyik belerúgott -állj fel te részeg disznó-mondta és még egyszer megrúgta. Kuss remegő térdekkel állt fel és lehajtotta a fejét.

-Nem vagyok részeg-mondta-csak rosszul vagyok.

-Kussolj-vágta arcon tenyéréllel a megtermettebb férfi. A neve is innen ered. Ő, Kuss nincs neve csak ez. Neki mindig kussolnia kelett. Kussolnia miután a két férfi magával vitte, és rabszolgaként dolgoztatták egy tanyán. Kussolnia, mikor a hatóság emberei lecsaptak rájuk és ő megint menekült.

Régen volt neve, de már nem is emlékszik rá. Viszont másra emlékszik pedig jobb lenne elfelejteni. Emlékszik rá, mikor ott feküdt családja porral kevert vérében fekve a földön, ahol született. Emlékszik, mikor a fegyveresek autója port keverve elhagyta falujának romjait.

A háború, és értelmetlen pusztítás elöl menekült el, de a pokol egy másik bugyrába esett. A sírok visszaintegetnek neki a távolból. Hazájában maradt a hite, amit megtagadott. Csak a fájdalom jött vele. Ami otthonában szent volt itt bűn, ami ott bűn volt itt szentség.

Elmorzsolt egy könnycseppet ráncok barázdálta arcán, és elindult a halpiac felé. Talán kap valami munkát és akkor ehet. Ehet egy kis szemetet, amit odadobnak neki.