Az utolsó

Erdős Sándor: Az utolsó

 

Körbenézett, a homályt látta,

fakultak a színek, a hangok.

Bús világát hiába járta,

foszlottak a kedves arcok.

 

Nem volt víz, sem fa, sem állatok.

Kopár sivatag vette körül.

Most hát eltűntek a távlatok,

mellette csak a halál csücsül.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A kőleves " Magyar népmese átirat"

Pál, és Cika

Az utolsó