Patakparton

Erdős Sándor: Patakparton

 

Szeretem a természet varázsát.

Hűs pataknak csendes csacsogását.

Ahogy megsimítja a híd lábát,

vigyázva a parti bokrok álmát.

 

Fűz nézi mosolyogva képmását,

ágán ölyv várja prédáját.

Távolról harang kongása hallik.

Az erdő sóhajában feloszlik.

 

Hangos csend őrzi a táj nyugalmát,

napfény szűri a lebbenő párát.

Lelkemet már a nyugalom lakja.

Átölel a természet hűs karja.