Büszkeség

Erdős Sándor: Büszkeség

 

Homlokomon csattan két kezem,

Nem értem, hogy mi történt velem.

Fáradt vágyódás ül nyögve rajtam.

Isten tudja, mit akartam.

 

Szerettem volna tiszta életet élni.

Kínzó vágyaktól soha sem félni.

Mit értem el vajon a vágyódással?

Összevesztem egy kedves, jó baráttal.

 

Nehéz erről őszintén írni.

Legjobb lenne elbújva sírni.

De most vajon mi lesz erősebb?

Férfi büszkeség nem ejt könnyet.

 

Befelé sírok, ez egy átok!

Elvesztettem egy barátot.

Nem tudom, hogy hol hibáztam.

Magányra cseréltem büszke vágyam.