Apa

Erdős Sándor: Apa

 

Ki aggódón nézett rád, ha életed során az utat rögökkel szórta be sorsod.

Ki támaszod volt, ha úgy tűnt elveszett minden szép álmod.

Most Isten kertjében tép neked virágot, és mosolyogva nyújtja át.

Ő, a te soha el nem  felejtett, ma is támaszod.

Drága jó apád.