Káprázat

Csillogó fényben sugárzón álló.

Érzéki női test, fehér ruhában.

Hajnali ködben szerteszét málló.

Eltűnt a homályban lasúan, csinosan.

 

Nem való ez, csupán káprázat.

Bár e tünemény olyan csodás.

Vele nem osztom meg a nászágyat.

Üres marad a némán síró háló.

Erdős Sándor