Emlékek

 

Kint ülök a kertben éppen

Nézem az úszó fellegeket

Kint ülök a kertben éppen

S felidézem szép szemedet.

 

Kint ülök a kertben, s vágyom

Vágyom édes mosolyod

Kint ülök a kertben, s vágyom

Hogy halljam újra kacajod.

 

Bent ülök a csendes házban

Szomorú az én szívem

Bent ülök a csendes házban

Hozzád száll szerelmes énekem.

 

Fekszem ágyam magányában

Kezed fognám édesem

Fekszem ágyam magányában

Eltört szívvel kedvesem.

 

Ülök konyhám kis székében

Gondolkodom hol volt hiba

Ülök konyhám kis székében

Hová tűnt az édes csoda

 

Újra kint ülök a kertben

Bánattal csordultig telve

Újra kint ülök a kertben

Te már máshol vagy.

Túl messze!

Erdős Sándor