Elveszett lélek

Mond, milyen érzés félni?

Tündéri teremtményként

Egyedül elveszve,

Szárnyak és vágyak nélkül élni.

 

Gonosznak látni a jót is

A szépségen csak kacagni.

Az életet búba merítve

Tagadva,hogy szíved kinyisd.

 

Félsz,mert elvesztél

Elhagytad a kincsedet.

A kincset mi megadatott

Hogy ne szenvedjél.

 

Tárd ki hát az elméd s szíved,

Fogadd be a jót!

Elmúlik a félelem

Béke éled újra benned

Erdős Sándor