Egy gyilkos elme

Titkos múlt szétoszló hullatestei

Emlékeim sötét bugyrába elrejtve.

Rémséges tettekkel, s hittel teli.

Feltörnek újra reszketve, rettegve.

Tettem bocsánatra sohasem talál.

Gonosz hit vezette pusztításom.

Lelkem, mint sebzetten vonyító sakál.

Azóta megnyugvásom nem találom.

Erdős Sándor