Az élet zenéje

Elindulok itthonról kora reggel.

Bő gázzal, bömbölve egy autó hajt el.

Tuk-tuk.Bum-bum.Üvölt a „zene”.

Elhallgat rögtön a madarak éneke.

Kellemesen induló napomat

elrontja ez az iszonyat.

Persze neki biztosan tetszik,

most ezek a „zenék” a trendik.

Mennyivel szebb, ha korán reggel

az ember madárhangra kel fel.

Engem mindíg megnyugtat,

ha ők zavarják el álmomat.

Viszont a világ nem igazodhat hozzám.

Nem dalolhatja csak az én nótám.

Lehet, hogy rossz korban élek.

Nem baj, majd magamnak zenélek.

Erdős Sándor